Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Ladányi Sándor: A református teológiai akadémiák helye felsőoktatásunkban

58

lógiai karok felett könnyebben érvényesíthető az állami felü5

gvelet, s így az állam befolyásolni tudná a lelkészképzést. Eötvös terve azonban a kiegyezés után sem valósulhatott meg.

Csak az 1912. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett a debreceni és pozsonyi tudományegyetemek felállításáról, az előbbin református, az utóbbin evangélikus teológiai fakultással.

Közben, a szabadságharc bukása után, a megtorlás éveiben újjáéledt a pesti - immár - "teológiai főiskola" felállításának gondolata. Török Pál fáradhatatlan munkája eredményeként Thun Leo birodalmi kultuszminiszter 1855. június 29-én megadta az engedélyt a dunamelléki helvét hitvallású superintendentiának egy teológiai intézet Pesten való létesítésére. 1855. október 10-én meg is kezdte munkáját az intézet, amely fennállása első évtizedében, 1865-ig a bányai evangélikus egyházkerülettel közös intézmény volt, azóta "csak" református lelkészképző iskola, "teológiai akadémia" /az 1951-ig meglévő sárospataki és

6

pápai teológiákhoz hasonlóan/. A pesti teológiai főiskola megindulása és prosperitása szükségképpen maga után vonta a kecskeméti elsorvadását, majd megszűnését.

A teológiai akadémiák műhelyekké, tudományos központokká, az egyházi élet irányítóivá és szervezőivé váltak. A pesti intézet az első időkben Ballagj Mór és Kovács Albert tevékenysége nyomán a liberalizmus központjává, majd Szabó Aladár működésének folyamán a belmissziós irányzat hordozójává, az első világháború utáni összeomlást követő kibontakozási kísérletekben pedig a Sebestyén Jenő nevével fémjelzett "történelmi kálvinizmus" centrumává vált. Sárospatak Nagy Barna, Pápa Török István révén