Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
33 tetése, olyan megoldást kerestek, amely hosszú távra biztosíthatta volna egy katolikus felsőfokú tanintézet fennmaradását. A püspöki kar 1946. március 14-i tanácskozásán vetette fel először Czapik Gyula egri érsek azt a javaslatot, hogy amennyiben az egri jogakadémia megszüntetését állami vonalon kezdeményeznék, úgv "a püspöki kar követelje katolikus egyetem felállítá- 33 sát". Kezdetben a terv nem szolgált egyéb célt, mint az akadémia megmentését, s az önálló egyetem terve ekkor még nem került kidolgozásra. Czapik javaslatára a püspöki kar 1946. július 20- án az egri tanintézetet "Magyar Katolikus Jogakadémiá"-vá nyilvánította, országos jelleggel. Az intézet a kor politikai harcaiban precedenssé vált, amellyel az egyház dokumentálhatta, hogy "mindennemű iskolát" joga van fenntartani. Világi vonalon ezzel párhuzamosan szervezték meg a "Katolikus Egyetem Baráti Körét", amely célként tűzte ki egy ilyen főiskola propagálását. A püspöki kar akciója eredeti célját elérte. 1946 nyarán sikeres tárgyalásokat folytattak a minisztériummal, és elnyerték a jogakadémia fenntartásához szükséges államsegélyt. A miniszter - Keresztury Dezső - csupán azt kérte, hogy az egyház egyelőre csak a Katolikus Főiskola elnevezést használja a nyilvánosság előtt. A terv előrehaladtát mutatja, hogy 1946. szeptemberében már felmerült egy közgazdasági fakultás létesítésének gondolata, a pannonhalmi főapát pedig felvetette annak lehetőségét, hogy "a pannonhalmi filozófiai főiskolát át lehetne te- 34 lepíteni Egerbe". 1947 elején azután Czapik érsek úgy vélte, hogy teljes erővel meg lehet indítani a katolikus egyetemért folytatott mozgalmat. Az 1947 februári püspökkari értekezlet
