Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
34 elé már olyan javaslattal állt, hogy elvben mondja ki a konferencia, hogy "az Egerben már működő katolikus jog- és államtudományi karnak egyelőre közgazdaságtudományi, valamint bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karral való kiegészítésével Szent István Tudományegyetem néven, átmenetileg három fakultá- sos magyar katolikus egyetemet" létesít. Czapik szerint az 1947/48-as tanévben a jogi és a közgazdasági karokat lehetett volna megnyitni.A határozat elvi kimondása azt jelentette, hogy a nvilvánosság elé csak a megfelelő pillanatban akartak ezzel 33 kilépni. A javaslatot a prímás is lelkesen támogatta, és hamarosan országos akció kezdődött az ügy támogatására. Az Új Ember ugvan csak május 25-én hozta nvilvánosságra a terv rész- 36 létéit, de Egerben már e hónap közepén katolikus egyetemi napokat rendeztek. Az 1947 október eleji Országos Nemzeti Mária Kongresszuson, a régebbi katolikus nagygyűlések háború utáni jogutódján is nagy hangsúlyt kapott az egyetem ügye. A katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság nagygyűlésén az ifjúság kiáltványát fogalmazták meg, az egyházközségek október 7-i országos értekezletén pedig határozatot fogadtak el a katolikus egyetem létrehozásáról. Oecemberben országos gyűjtést is rendeztek az egyetem javára, elég szép eredménnyel. A Katolikus Egyetem Baráti Körének működésével a püspöki kar kevésbé volt elégedett, annak önálló politikája és a püspöki karral nem egyeztetett lé- 37 pései miatt. Fontos fejlemény volt, hogy 1947. szeptember 25-én az esztergomi egyházközségek központi tanácsa a Szent István Tudomány- egyetem szerkezetének kibővítésére tett javaslatot. Eszerint
