Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon

32

tevékenységének csaknem teljes megbénítása óriási károkat okozott a magyar társadalomnak, nem csupán szakmai, de erkölcsi téren is. E megállapítás elsősorban az alsó- és középfokú oktatásra érvényes, a felsőoktatásban a helyzet ettől eltérő volt.

Természetesen az egyetemek a legliberálisabb korszakban sem lehettek ideológiamentesek és depolitizáltak, ez amúgy is lehetetlen volt, sőt sokszor különböző szélsőséges ideológiák vagy mozgalmak először éppen az egyetemi hallgatóság körében terjedtek el.

1945 után a fokozatosan változó egyetemeken is egyre nagyobb politikai harc bontakozott ki. A sokáig konzervatív tudomány- egyetemekre nagy számban kerültek baloldali tudósok, értelmiségiek, s hasonló gondolkodású diákok. A kor politikai viszonyai között azonban szó sem lehetett az eszmék és elgondolások tudományos vitájáról, békés összevetéséről. A tudományos vitát a politikai harc helyettesítette, és a kizárólagosságra törekvő baloldal egyre keményebben, sokszor kíméletlenül szorította ki az egyetemekről a vele egyetérteni nem akarókat. Katolikus és protestáns részről egyaránt igen érdekes jelensége a kornak az erődödő egyetemi lelkészségek intézménye, amelyek 1945-1948 közötti történetének megírása még számos tanulsággal szolgálhatna.

A huszas évek óta a magyar katolikus egyház felügyelete alatt mindössze egy világi főiskola maradt - a tanítóképző intézeteket leszámítva -: az egri. érseki jogakadémia. Többi, korábbi főiskolája a tudományegyetemekbe olvadt be. Az egyház vezetése érthetően ragaszkodott az egri tanintézethez, s amikor 1946 tavaszán már komoly formában szóbakerült a jogakadémiák megszűn