Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
67 előbb úgy ítéli, hogy a magántanárok "eddigi működésük által kezességet nyújtanak az iránt, hogy tanügyünknek és egyetemünknek előnyére fognak válni", majd bejelenti, hogy ezentúl elsősorban "anyaintézetünknek saját növendékei köréből igyekszünk a magántanárokat képesíteni."151 Az egyetem tehát egyre kisebb rizikóval kívánja az általa a tanári utánpótlás bázisának tartott magántanári gárdát kialakítani: nem elégszik meg azzal, hogy a képesítés során kirostálja a számára nem megfelelőket, hanem a későbbi tudóst a hallgatóság, illetve a tanszéki segéd- személyzet sorából akarja kinevelni. Semmit nem bíz a véletlenre, mégha az a magántanár-jelölt bebizonyított tudásán, előadáskészségén alapul is. A karok - német mintára - lassan kiépítik a szeminárium rendszert, melynek lényege, hogy a kutató tanár a hallgatóság szűk csoportjával együtt dolgozik az adott témában s az arra megfelelőeket a végzés után is a kutatásban, az egyetemen tartja. A külső szakemberek és az egyetemi hallgatóságból kinevelt szaktudósok együttesen a korábbinál is nagyobb arányban növelik a magántanárok, illetve az arra vállalkozók számát. Az 1875/76 és 1876/77. között eltelt egy tanévben tizenkét (!) magántanárt képesítenek: hármat a jogi, négyet az orvosi és ötöt a bölcsészeti karra. A következő tanévben pedig a magántanárok száma a nyilvános rendes tanárok száma fölé emelkedik (bár a professzionális tanárok a tanszékkel nem rendelkező vagy helyettesítő rendkívüli tanárokkal együtt még többen vannak, mint az engedélyezett tanerők): 1877/78-ban a 61 nyilvános rendes és 18 nyilvános rendkívüli tanár mellett 63 magántanár tanít a pesti egyetemen - közülük 17 a jogi, 20 az orvosi és 26 a bölcsészeti karon.152 Fontos megemlíteni, hogy a hittudományi karon ekkor még mindig nem tanít magántanár, a kar hallgatói azonban már hallgathattak ilyen jellegű órákat: az 1877/78. tanévtől átjárhattak egy - a bölcsészettudományi fakultás keretében tartott - "keresztény régészeti" kurzusra.155 A továbbra is rohamos mértékben növekvő képesítések a képesítőknek is "szemet szúrnak": a jogi kari dékán szerint "a kar-
