Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között

67 előbb úgy ítéli, hogy a magántanárok "eddigi működésük által kezességet nyújtanak az iránt, hogy tanügyünknek és egyetemünk­nek előnyére fognak válni", majd bejelenti, hogy ezentúl első­sorban "anyaintézetünknek saját növendékei köréből igyekszünk a magántanárokat képesíteni."151 Az egyetem tehát egyre kisebb rizikóval kívánja az általa a tanári utánpótlás bázisának tar­tott magántanári gárdát kialakítani: nem elégszik meg azzal, hogy a képesítés során kirostálja a számára nem megfelelőket, hanem a későbbi tudóst a hallgatóság, illetve a tanszéki segéd- személyzet sorából akarja kinevelni. Semmit nem bíz a véletlen­re, mégha az a magántanár-jelölt bebizonyított tudásán, elő­adáskészségén alapul is. A karok - német mintára - lassan kié­pítik a szeminárium rendszert, melynek lényege, hogy a kutató tanár a hallgatóság szűk csoportjával együtt dolgozik az adott témában s az arra megfelelőeket a végzés után is a kutatásban, az egyetemen tartja. A külső szakemberek és az egyetemi hallgatóságból kinevelt szaktudósok együttesen a korábbinál is nagyobb arányban növelik a magántanárok, illetve az arra vállalkozók számát. Az 1875/76 és 1876/77. között eltelt egy tanévben tizenkét (!) magántanárt képesítenek: hármat a jogi, négyet az orvosi és ötöt a bölcsé­szeti karra. A következő tanévben pedig a magántanárok száma a nyilvános rendes tanárok száma fölé emelkedik (bár a professzi­onális tanárok a tanszékkel nem rendelkező vagy helyettesítő rendkívüli tanárokkal együtt még többen vannak, mint az engedé­lyezett tanerők): 1877/78-ban a 61 nyilvános rendes és 18 nyil­vános rendkívüli tanár mellett 63 magántanár tanít a pesti egye­temen - közülük 17 a jogi, 20 az orvosi és 26 a bölcsészeti ka­ron.152 Fontos megemlíteni, hogy a hittudományi karon ekkor még mindig nem tanít magántanár, a kar hallgatói azonban már hall­gathattak ilyen jellegű órákat: az 1877/78. tanévtől átjárhat­tak egy - a bölcsészettudományi fakultás keretében tartott - "keresztény régészeti" kurzusra.155 A továbbra is rohamos mértékben növekvő képesítések a képe­sítőknek is "szemet szúrnak": a jogi kari dékán szerint "a kar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom