Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
54 meghirdethették és a tanári eskü letétele után "nem rendszeresített", azaz csupán ajánlott tárgyaikat adták elő - anélkül, hogy ezek után bármiféle fizetést kaptak volna.111 A "tanszabadság csíráit" tehát már az elv megfogalmazása és törvényes!tése előtti időkben is fellelhetjük. Nem véletlen. A politikai elnyomásból eredő szellemi lefojtottság kiegészült az egyetemi tartalom és forma magyar megfelelőjével, azaz a konzervatív, arisztrokratikus tanári magatartással. A szakszerű ismeretek átadása és a fejlődőképes tudományos kutatás lassan 112 csak egy irányból jöhetett - az egyetem falain túlról. És amint a reformkori társadalomátalakító szándékok egyre erősebb ritmusba csaptak át, az egyetemet is meg kellett nyitni - az oktatásügyi kormányzat önmentő, csupán kompromisszumos reformokat támogató politikájával kísérten - a korszerű és szabad gondolkodás képviselői előtt. 1848. március 17-én a politikailag mindenkor legradikálisabb réteg, az egyetemi ifjúság kilenc pontban foglalta össze követeléseit. A petíció 4., 5. és 7. pontja a tanítás személyi feltételeivel foglalkozott, tanulási és tanítási szabadságot, politikai és vallási diszkriminációtól mentes tanári kinevezéseket. 113 J illetve leváltásokat követelt. A tanári testület, a kihívásra válaszul, a diákok kívánságait "korszerűnek", ügyét "szentnek" minősítette és mindehhez "örömteli kéznyújtását" ígérte.114 A karok valódi megújulási képességét és készségét azonban jellemezheti az az 1900-ból származó megítélés, miszerint a diákok javaslat-sora "megelőzi legalább ötven évvel az egyetemek fejlődését".11'’ Az egyetemi ifjúság forradalmi nyilatkozata két nappal később már Pozsonyban, az ülésező országgyűlés színhelyén van. A magyar egyetemről szóló törvénytervezet vitájára március 23-án került sor. A főrendek a 2.§ (2) bekezdését igencsak vitatták: ez tartalmazta a tanítási szabadság legalizálását. A kompromisszumos megfogalmazást azonban mindenki elfogadta s 1848:XIX.törvénycikk-ként becikkelyezték.116 A jóváhagyó királyi válaszlevél megérkezése előtt egy nappal a továbbra is forrongó egyetemet báró Eötvös József kereste fel. Az április 2-i
