Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
55 látogatásról így számolt be a Pesti Hírlap a sajtószabadság harmadik hetében: "E vasárnap az egyetem ifjú polgáraira nézve is virágvasárnapja vala. Eljött körükbe az új rendszer megváltója, b.Eötvös József, cultus- és nevelésügyi minister..., a régi szellem-nyűgöző rendszer s embereinek fejére ki lón mondva az ítélet. Most az ifjúság nyíltan kijelentené némelyek iránti tökéletes ellenszenvét, s úgynevezett privat docensek alkalmazását kérte..."*19 118 A csupán három paragrafusból álló törvény csak az alapelvet fogalmazta meg, a gyakorlati kidolgozást - mint ahogy a 3.§ szólt - a főhatóságra bízták. Az alapelv - a tanszabadság - törvényes!tése egyszerre volt az egyetemi ifjúság, valamint a jogi szakszerűséget és politikai tisztánlátást követő (oktatás-) politikai kormányzat érdeke. Az 1848 előtti felsőoktatási állapotok legegyszerűbben az 1848:XIX . törvénycikk rendelkezéseinek visszájára fordításávaljellemezhetőek: a bécsi kormányhivatal rendelte el a tanszékek betöltését, a tankönyvek használatát, a kényszervizsgákat és az egyetemi tanárok hitbizományként birtokolt katedráikat stb. S "a tanítás szabadságának eszméjéből folyó magántanári intézmény is csupán a negyvennyolcas események kényszere alatt tudott utat törni (az egyetem) falai közé".119 1848-ban a pesti egyetem főhatósága a független magyar felelős kormányba tartozó, Eötvös József vezette vallás- és közoktatási minisztérium lett. Az oktatási intézmény egzisztenciális keretei azonban érintetlenek maradtak: nem okozott változást a törvény az egyetem királyi adományokon nyugvó földesúri vagyonjogaiban és önkormányzati kiváltságokon alapuló közjogi 120 állásában. Mindezt a polgári liberális jogalkotók a tanítási (és tanulási) szabadság biztosításával kívánták ellensúlyozni. Az 1848:XIX.törvénycikk azt a rejtett szándékot hordozta magában, hogy a "megnyitott " tanári testület a gondolat és tudás szabad versenye során megrostálódik, a bent maradók tudományos és oktatói szelleme pedig korszerűsödik. A fogadó közeg, a versenyhelyzetet igénylő, azaz a piacképes tudást kívánó egyetemi ifjúság adott volt. A számukra biztosított tanulási
