Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
44 sem, hogy egyáltalán a magántanári képesítés visszavonható-e. Ez az akkoriban megnyilvánuló magántanári "kereslettel" függhetett össze: ösztönözni, támogatni kívánták az e tanári pozícióba jelentkezőket. A 1871-es Pauler-féle szabályzat 29.§-a vi- szontmár így szól: "A magántanárok, kik feljogosításuktól számított két év alatt leczkéiket meg nem kezdik; vagy azok megkezdése után egy folytában két tanév alatt legalább egy félévig előadást nem tartanak, tanítási jogosítványukat .elvesztik." Ezt - a magántanárok funkciójára nézve - meglehetősen jogos kitételt az 1892-es szabályzat 29.§-a jelentősen kibővíti, újabb feltételeket szabva a magántanári képesítés megtartásának. Eszerint azok is elvesztik a "jogosítványukat", akik "a képesítésért benyújtott folyamodványban kimutatott tanítási anyagot időközben elvesztették, és e helyett 3 félév alatt új anyagot kimutatni nem bírnak", valamint azok is, "akiknél időközben személyes viszonyaikat illetően olyan változások állottak be, melyek a magántanári állással, vagy az egyetem méltóságával, tudományos és erkölcsi érdekeivel össze nem egyeztethetők". A tanítási anyag elvesztése például az orvosoknál fordulhatott elő, ha kórházi, klinikai állásuk valamilyen ok miatt megszűnt s a tanításhoz szükséges "beteganyag" így a továbbiakban nem állt rendelkezésükre. S így - az előbbihez hasonlóan - ezt a feltételt is ésszerűnek és jogosnak foghatjuk fel; bár felmerül a dolog emberi oldala is: az állását elvesztő magántanár az egyetemről is kikerül s akár teljes egzisztenciális vákuumhelyzetbe is juthat. A bizonytalanságot,a kiszolgáltatottságot a harmadik pont tovább erősíti. Itt voltaképpen a "hírhedt" 8.§- a "személyes minösüitség" - kibővítését, megtámogatását látjuk: az általánosan megjelölt kifejezések - mint "az egyetem méltósága", "tudományos és erkölcsi érdekei" - bármivel behe- lyettesíthetőek, s ezáltal akár személyes, akár politikai, hatalmi antipátiáknak is kifejezést adhattak. A magántanárok működésének ellenőrzésére kari bizottságokat hoztak létre. A kari quaesturákat pedig megbízták az "adatgyűjtéssel". A magántanárokról vezetett kimutatásokat az egyetemi tanács határozatai egyre bővítették: volt külön magántanári
