Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
113 tői vasúti kedvezményt szerzett az egyetemtől távolabb lakó magántanárai számára.511' Az Ortutay Gyula vezette oktatásügyi kormányzat - a habili- táciős eljárás nem kellő szigorára hivatkozva - a karokkal "elővetette" az általuk 1936-ban kidolgozott habilitációs szabályzat- tervezetet: az általános felsőoktatási reformra készülődő kultuszminiszter célul tűzte ki a "magántanári intézmény magas hivatását visszaadni és az ún. karitatív habilitálásokat megszün- 312 tetni". 1948/49-ben - ennek megfelelően - az orvosi kar már a "beszámolás" módszerével habilitál: úgy kezdi a képesítést, hogy kérvénye beérkezése után a tanács elé idézi a jelöltet, akire a kari tagok kérdéseik özönét zúdíthatták; mindez a leendő magántanár személyes megismerését szolgálta. A reform-párti tanárok azonban továbbra is támadták a "habilitációs politikát". Lukács György úgy vélte, hogy a legtöbb képesítés "miért ne alapon történik".515 Hajnal István pedig az 1936-os reformtervezetet kritizálta: egy új intézkedése sem je314 lent "komoly processzust" a jelöltek számára. Mindeközben a karok tovább gyakorolták habilitációs jogaikat és lassan befejezték igazolási eljárásaikat - a bölcsészkar 21 magántanárral fogyatkozott meg: kettő börtönbe került, három emigrált, kettő lemondott, a többit pedig a habilitációs szabályzat 29.§-a alapján fosztottak meg venia legendijétől515 - s ezen túl pedig újabb reformokat terveztek. Minden jel arra mutatott tehát, hogy a magántanárság megszüntetéséről, átalakításáról felröppent hír csak "kacsa". Az egyetemi reformmunkálatok egyik eredményeként 1949 tavaszán minden tanerőt - így a magántanárokat is - tudományos státuszba sorolták; az intézkedés első lépés volt a magántanárok egyetemi testületekbe való beolvasztásához. Az 1949/50-es tanévben az egyetemi tanács elé 22 habilitációs akta kerül: kettő a jogi karról, három az újonnan alakított természettudományi karról és 17 az orvosi karról; a bölcsészettudományi kar egyetlen magántanárt sem képesít.51^ Az 1950/51-es tanévben már nem választanak magántanári képviselőket; az indok: a "várható reform". A kari tanácsülések
