Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
tációs kérésnek nem ad helyet" . Az egyetemi többség tehát követi az általános magyar belpolitikai áramlatot és a habili- tációs ügyeiben a politika szempontjait elsőrendűvé teszi: a tanárok részt kértek és vállaltak a nemzetmentő "szellemi hadműveletekből", s mindezt úgy, hogy mértékként és mintaként a politikai pártok és hatalmi csoportosulások útmutatását és magatartását követték. Az ilyen jellegű szerepvállalás komolyságának alátámasztására újabb - ki tudja hányadik - habilitáciős reformmunkálat kezdődött az egyetemen. Az 1934-ben, az orvosi kar kezdeményezésére megindított tárgyalások lebonyolítására az egyetemi ta? 7 R nács kari bizottságok felállítását rendelte el. "A habili- táció megszűnt már a régi nagy kitüntetés lenni" - vélték az orvosok; ezért javasolták az újabb revíziót: a magántanárok ne vének docensre változtatását, működésük ellenőrzésének kialakí tását, kötelezettségeik fokozott számonkérését és a venia legendi visszavonhatóságának további feltételekkel való bővítését.279 A bölcsészkari bizottság vezetését Németh Gyulára bízták. Ő elsősorban a magántanároktól,elvárható tudományos követelményekre helyezte a súlyt: "Kényes kérdés: egy fiatal ember szépen indul tudományos pályáján, mi teljes bizalommal habilitáljuk s azután valami okból ellankad, munkája színvonala lesüly280 lyed. Ezekről az esetekről tenni nem lehet." Németh - többi kari társával ellentétben - nem a magántanári intézmény egyete men belüli súlyának, fontosságának "lefokozásával", hanem a ma gántanárok "megválogatásával" vélné elérhetőnek a színvonal- emelést. Ennek megvalósítására javasolja a habilitáciős dolgozatok elbírálásának szigorítását, az "előzetes elbírálás" egy héttagú, elsősorban " tudományos szempontok " alapján ítélő bi zottsággal való megbízását, amelynek munkájába - szükség esetén - egyetemen kívüli szakértőt is bevonhatnának, valamint a 281 véleményes jelentések kötelező érvényű kinyomtatását. Az eltérő kari szempontok kinyilvánítása, kidolgozása után az egyeztetés következett, aminek eredményeképp 1936 augusztusában az egyetemi tanács tagjai elé egy hat oldalas, sokszoro103 277
