Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
57 2. Quaestura 1905-1952 1447 kötet, 7 doboz - 82,67 ifin A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte. Előzménye a Magistratus Academicus belszervezetére vezethető vissza. Az 1820-as évek elején ebben a rektor, a dékánok, seniorok, káplán mellett helyet foglaló actuarius /= tanácsjegyző/ és cancellista /= Írnok/ egyben az "Officii Cassae Manuális Regiae Universitatis perceptor", illetve "... contra- agens" tisztséget is viselte. A kézipénztár perceptora azonos volt az actuariussal, cont- raagense pedig az egyik cancellistával. Emellett létezett az Officium Ouaesturae, amelynek élén a quaestor egyben a perceptor, illetve actuarius, az adjunctus pedig a második cancellis ta. Ekkor tehát a tanácsjegyző végezte a pénztárosi és a quaes tori teendőket is, és e két utóbbi funkciójában egy-egy beosztottja segítette. Ebben a felállásban jelentős változás már nem következett bej a quaestor a rektori hivatal többi részlegével együtt a tanácsjegyző alárendeltje maradt, csak a munka szaporodtával váltak a korábban egy személyben egyesített hivatalok önálló apparátussá. 1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az E- gyetemi Quaesturq. 1870/7l-től alakul ki a központi hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglevő beosztása. E- szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Ouaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából,
