Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
140 19. kötet 1918/19. tanév23. kötet1923/24. tanév 20.1919/20. 1924/25. 21.1920/21.24. 1925/26. 22.1921/22. 25. 1926/27. 23. 1927/28. 26.Vegyes lapok q/ Alapvizsqa-jegyzőkönyvek 1872-1949 197 kötet, 2 doboz = 8,09 ifm A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változtatásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében is, A jogtudományi és államtudományi elmek kettéválasztásával egyidőben megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont - mintegy az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést Írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. Az első alapvizsgálat tárgyai a pandektajoggal csökkentett római jog és a jogtörténet voltak. A joghistórián belül hol a hazai, hol pedig az egyetemes fejlődés kapott hangsúlyt. (1883- ban például "európai jogtörténet, különös tekintettel a magyar jogtörténetre", 1911-ben "magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugat-európai jogfejlődésre".) A második alapvizsgálaton a magyar közjogot, a nemzetgazdaságtant és pénzügytant kérték számon a hallgatótól. 1901-ig része volt a vizsgának a jogbölcsészet is. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé: magyar magánjogból, magyar anyagi büntetőjogból és a magyar büntető perjogból kérdezve a jelöltet. A jogszabályok az alapvizsga lefolytatására nézve előírták,
