Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
119 k 7. Állam- és Jogtudományi Kar 1777-1976 489 kötet, 271 doboz = 52,65 ifm A Jogi Kar felállítására az Egyetem alapítása után 32 évvel, 1667-ben került sor. Kezdetben Facultas Juridica-nak nevezték, és ez a jezsuita korban nem is változott. II. József reformtervei között szerepelt az az elgondolás, hogy a Jogi Kar elsődleges feladata állami tisztviselők nevelése, akik számára viszont elengedhetetlen a politikai és az államtudo- mányok együttes ismerete. Az előadások tárgya ennek megfelelően kibővült, a Kar pedig a Facultas Juridico-Politica nevet kapta. Amikor az Egyetemen a tanítási nyelv a latin helyett a magyar lett, neve Jog- és Államtudományi Karra változott, s e- zen a néven működött egészen 1948-ig. Az 1948/49-es tanévtől a 206.693/1948. VKM. sz. rendelet alapján a Karon közigazgatási képzés is folyt. Nevét is megváltoztatták, 2 évig Jog- és Közigazgatástudományi Kar néven szerepelt. Ez azonban nem jelentett szervezeti változást, csupán tananyagmódosítást. Az 1950/51-es tanévtől a közigazgatási képzést átvette a Közgazdasági Egyetem, azóta a Kar neve: Állam- és Jogtudományi Kar. a/ A Kari Tanács jegyzőkönyvei és mellékletei 1900-1976 83 kötet, 27 doboz = 5,82 ifm A Kari Tanács a kar legjelentősebb döntéshozó testületé. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, időről-időre a társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatóság képviselői voltak. (Jelenleg a kari tanács szervezete másként épül fel: a hetvenes évek elején.ek reformjai során megszüntették a tanszékvezetők automatikus tagságát, s helyet
