Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
120 te az arányos képviseleti elv alapján töltik be a pozíciókat. A dékán, a dékánhelyettesek, a társadalmi szervezetek vezetőin kívül a kari tanács tagjai az oktatói értekezlet által megválasztott, azonos létszámban résztvevő tanársegédek, adjunktusok, docensek és professzorok.) A kari tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között} a szükséghez képest azonban gyakrabban is összehívta a dókán a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az egyetemi tanács közös ülést tartott a kari tanáccsal. A kari tanácsi jegyzőkönyvek a Kar történetének legfontosabb dokumentumai. Minden lényeges, a Kart érintő kérdés a Tanács elé került. Akadtak ezek között politikai és szakmai állásfoglalások, elvi jellegű határozatok, szervezeti kérdések, de a személyi ügyek is a tanács hatáskörébe tartoztak. Rendkívüli értékű dokumentumok a kari tanácsi jegyzőkönyvekhez csatolt mellékletek: előterjesztések, jelentések, jegyzőkönyvek, s nem utolsósorban életrajzok. Az Országos Levéltár égése következtében a beszállított jegyzőkönyvi anyag tekintélyes része megsemmisült. A század elején (pontosabban 1935-ben, amikor Eckhart Ferenc kitűnő kartörténeti művét megjelentette) még 1760-ig visszamenőleg a kutatók rendelkezésére állottak a kar tanácsának jegyzőkönyvei és iratai. Jelenleg az első jegyzőkönyv, mely a levéltár birtokában van, 1900-ból datálódik. A jegyzőkönyvek sorozata az 1975/76-os tanévig hiánytalan. A jegyzőkönyveket tanévenként kötötték egybe. Az ötvenes évek közepétől 1962-ig a jegyzőkönyvek kötetlen állapotban, dobozban vannak.A kötetekhez mutató nem készült, egyenkénti átnézéssel kutathatók. Az 1905/06-os tanévtől azonban az 1944/ 45-ös tanévig fennmaradtak a tanácsülések ún. "nyilvántartási naplói”. A jegyzőkönyvek értékét növeli, hogy a felszabadulás előtti időkből szórványosan maradtak csak ránk iratok: a kari tanács üléseiről készített félj egyzések az egyetlen teljes forrásanyag a kar működéséről.
