Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 168 feleslegesen. S jelentések érzékeltetik azt a hangulatot, a- mely a kérdés kapcsán országszerte kialakult, és hozzájárult ahhoz, hogy a Műegyetem ügye most mér egészen 1848-ig nem került le a napirendről, hanem a sürgősen megoldandó problémák között szerepelt. A reformellenzék szándéka a megvalósításhoz persze még Igen kevés volt, hiszen a végső döntést változatlanul az udvar mondta ki. Az 1832-36-os országgyűlés az Ipar-, kereskedelem- és közlekedésfejlesztés ügyében tényszerűen a- llg hozott valami újat. Mindössze két törvénycikk született, amelyeknek köze volt a témákhoz. ^24/ Az országgyűlés után, amint azt már Metternich korábbi véleménye is jelezte megindult a kormány erőteljes ellentámadása a magyar reformmozgalommal szemben. Az 1837-39 közötti é- vekben hivatalos fórumon szó sem eshetett olyan magyar kívánságról, mint pl. a Műegyetem felállításának kérése. Miután az udvar terrorlsztikus módszereivel, a bebörtönzésekkel nem ért célt, a negyvenes évek elején a reformmozgalomnak újabb, s még lendületesebben felfelé Ívelő szakasza kezdődött. Egyelőre csak az országgyűlések eseményeinél maradva, megállapíthatjuk, hogy a Politechnikum ügye mindegyik újabb rendi országgyűlésen előkerült. Az 1839 júniusában kezdődő országgyűlésre több megye követe újra úgy érkezett, hogy utasításában szerepelt a Műegyetem kérdésének napirendre tűzése. Pest megye utasításába éppen Széchenyi István ajánlotta felvenni e pontot, amint erről alább még szó lesz. Az országgyűlésen ismét a legutolsó napokban került elő a téma. Az alsó és felső tábla 1840 májusában