Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 168 ­feleslegesen. S jelentések érzékeltetik azt a hangulatot, a- mely a kérdés kapcsán országszerte kialakult, és hozzájárult ahhoz, hogy a Műegyetem ügye most mér egészen 1848-ig nem ke­rült le a napirendről, hanem a sürgősen megoldandó problémák között szerepelt. A reformellenzék szándéka a megvalósításhoz persze még Igen kevés volt, hiszen a végső döntést változatla­nul az udvar mondta ki. Az 1832-36-os országgyűlés az Ipar-, kereskedelem- és közlekedésfejlesztés ügyében tényszerűen a- llg hozott valami újat. Mindössze két törvénycikk született, amelyeknek köze volt a témákhoz. ^24/ Az országgyűlés után, amint azt már Metternich korábbi véleménye is jelezte megindult a kormány erőteljes ellentáma­dása a magyar reformmozgalommal szemben. Az 1837-39 közötti é- vekben hivatalos fórumon szó sem eshetett olyan magyar kíván­ságról, mint pl. a Műegyetem felállításának kérése. Miután az udvar terrorlsztikus módszereivel, a bebörtönzésekkel nem ért célt, a negyvenes évek elején a reformmozgalomnak újabb, s még lendületesebben felfelé Ívelő szakasza kezdődött. Egyelő­re csak az országgyűlések eseményeinél maradva, megállapíthat­juk, hogy a Politechnikum ügye mindegyik újabb rendi ország­gyűlésen előkerült. Az 1839 júniusában kezdődő országgyűlésre több megye kö­vete újra úgy érkezett, hogy utasításában szerepelt a Műegye­tem kérdésének napirendre tűzése. Pest megye utasításába ép­pen Széchenyi István ajánlotta felvenni e pontot, amint erről alább még szó lesz. Az országgyűlésen ismét a legutolsó napok­ban került elő a téma. Az alsó és felső tábla 1840 májusában

Next

/
Oldalképek
Tartalom