Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 169 gyakorlatilag változatlan formában ismét az uralkodó álé ter- jesztette négy evvel azelőtti javaslatét. Az udvar ez esetben már diplomatikusabban járt el, mivel a rendek felterjesztésére az országgyűlés hátralevő napjaiban válasz mar nem érkezett. Az ipar-, kereskedelem- és közlekedés fejlesztése iá- gyében ez az országgyűlés már jelentősebb eredményeket mutathatott fel. Törvény született a Duna, és más folyók szabályozásáról, s ez ügyben az uralkodó országos választmány felállítását rendelte el. E bizottság munkájában neves mérnökök működtek közre. Ugyancsak törvénycikket alkottak a vizekről és csatornákról, és különösen fontos volt a gyárak jogviszonyairól szóló törvény, amely gyorsította a céhrendszer bomlását és a tőkés ipar fejlődését.

A negyvenes évek elejétől kezdve a Műegyetem felállításáért folytatott harc más fórumokra tevődött át. Az országgyűlések szerepe e tekintetben csökkent, és megnőtt a sajtó, s az újonnan alakult különböző egyesületek jelentősége. Mielőtt a- zonban ezekkel foglalkoznánk, az 1843-44. évi országgyűlés e- seményeit kell szemügyre vennünk, már csak azért is, mert ennek nyilvánossága elé került az a munka is, amely a reformkorban a műszaki felsőoktatás ügyében készített legszakszerübb javaslat volt, azaz Vállas Antalnak a Műegyetem ügyében készített rop irata.