Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 7 egyetemi szintűek, de elsőrendű céljuk már a természettudományok művelése. Ilyen például a berlini reáliskolával egyidőben, 17/t?-ben életrehivott, francia mérnöki iskola, az "Ecole

7/

des ponts et chaussees."

А XVIII. sz. közepére elsősorban Nyugat Európában, de Közép-, és részben Kelet Európában is napirendre került a feltörekvő polgárság igényei és a feudális abszolutizmus rendszerének megcsontosodott keretei közötti ellentmondás feloldási lehetőségének kérdése. Az erősödő burzsoázia - természetesen országonként, a történelmi körülményeknek megfelelően más és más mértékben - a felvilágosodás ideológiájának szellemében a feudális előjogokkal szemben az egyén szabadságát, méltóságát, törvény előtti egyenlőségét hirdette. Gazdasági vonatkozásokban, érdekeinek megfelelően a tőkés fejlődés útjában álló feudális akadályok lebontását követelte, s többek között az oktatásügyben az iskolázás és művelődés szabadságát hirdette meg, méghozzá a józan ész, a "ratio", a hasznosság elvének figyelembevételével. Mint ismeretes Európa abszolút monarchiái a XVIII. sz. közepén megpróbálták államaik berendezkedését a kor követelményeihez igazítani, méghozzá úgy, hogy az óhatatlanul szükséges változások a rendszer alapvetően feudális jellegét ne érintsék. E sajátos kompromisszum hivta életre a felvilágosult abszolutizmust, amelyben a központosított feudális állam maga számolta fel a tőkés fejlődés néhány akadályát, s elsősorban a gazdaságpolitika terén tett engedményeket a hatalmat követelő polgárságnak. Ezen a ponton ugyanis bizonyos mértékben találkoztak a polgárság és a feudális állam érdekei, lévén a