Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 89 tatásának szükségességét, de ezeket a Kar rendkívüli tárgyal közé sorolta be. Gyakorlatilag az Institution valamennyi tárgya ezen utóbbiak közé került,

A változások következtében a bölcsészeti tanfolyam rendes tárgyai közül kimaradt a természettan, rendkívüli mértékben csökkent az alkalmazott matematika óraszáma. E tárgy keretében oktattak korábban műszaki vonatkozású anyagrészeket /vizépité- szetet, építészetet/ vagyis olyanokat, amelyek ismeretére épül_ hetett az Institutum Geometricum oktatási rendje. A fentieken túl a fizika tanárára bízták azt, hogy tárgya keretében adja le a természettan és a mezőgazdaságtan, illetve az azzal kapcsolatos technológia alapjait.

Ami az Institutumban bekövetkezett változásokat illeti, itt az óraszám minimális emelésével kísérlet történt az építészeti oktatás fejlesztésére. Az intézet tárgyai sorában 1806 és 1826 között ott találjuk a polgári építészetet is, amelyet a gyakorlati mértan tanéra oktatott, Valójában ez csak arányváltozást jelenthetett a leadott anyagban, hiszen az intézet vezető tanárának korábban is szükségszerűen tárgyalnia kellett építészeti kérdéseket. Mégis, ahogy az 1780-as évek elején a gépészeti szakoktatás jeleit tapasztalhattuk, itt az építészeti szakoktatás kezdeményezésére utaló jelekkel van dolgunk. Az Institutum végül is a műszaki tudományok ezen területein nem tudott, és az adott keretek között nem is tudhatott eleget tenni a hazai igényeknek, de e kezdeményezésekről mégsem szabad megfeledkeznünk.

A Bölcsészeti Kar példájával jól illusztrálhatjuk a magyar