Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 88 nősebben magas színvonalú. Hint Szénássy Bánná inda, az Egyetem "a felvilágosodás korában és az azt követő három-négy évtizedben középszerű, vagy határozottan gyenge képzettségű matematika professzorokkal rendelkezett ... esetleg meglévő képességüket inkább más munkaterületeken kamatoztatták." Igazolja e megállapítást az a tény, hogy a csillagászat is akkor lesz az Ins- titutum rendkívüli tárgya, amikor a felsőbb matematika oktatója az a Pasquioh János, aki később éppen az asztronómia területén mutat fel jelentős eredményeket. Az oktatási idő csökkentése után az Egyetemen megpróbálkoztak azzal, hogy a csökkentést a gyakorlati mértan óraszámának e- melésével ellensúlyozzák. 1793-95 között heti tiz órát ad le a gyakorlati mértan professzora, ebből most már külön három órát csak a harmadéves bölcsészeknek. A tényleges növekedés igy csupán heti két óra. Hasonló óraszám emelkedést tapasztalunk a felsőbb matematika esetében is, bár ez sem vonatkozik teljes egészében a mérnöki tanfolyam anyagára. E kísérletek nem váltak be, hiszen a diákok túlterhelésével jártak, de a gondokat nem oldhatták meg, ezért a századforduló idejében mind a gyakorlati mértannál, mind a felsőbb matematikánál újra az eredeti óraszámokkal találkozunk. А II. Ratio Educationis alaposan megváltoztatta a Bölcsészeti Kar tanulmányi rendjét, de kevés változást hozott a mérnöki tanfolyam anyagában. Az 1806-os királyi rendelet erősen hangsúlyozva a Bölcsészeti Kar előkészítő jellegét, azt tulajdonképpen kétéves akadémiai tanfolyamnak minősítette. Elismerte ezenkívül néhány - elsősorban reál jellegű - tárgy egyetemi ok
