Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 8? gyobb hátránya az, hogy Így végképp heterogén hallgatóságnak kell leadni a tananyag egy részét, s ez óhatatlanul a színvonal csökkenéséhez vezet. Gondoljuk csak el, az Institutumban együtt tanul mindhárom "évfolyam" és most ráadásul a nagyobbrészt más érdeklődésű bölcsészekkel is társulniuk kell.

Pontosan kell meghatároznunk azt is, hogy mit jelent ettől kezdve a mechanika oktatása? Az Egyetem fizika professzora vasár- és ünnepnapokon egy-egy órában német nyelvű előadást tartott a mérnökhallgatóknak és a városi kézműveseknek közösen. Ebben az időszakban egyelőre még mind a két félévben. Aligha kell ezután részletesen magyarázni, hogy a továbbiakban miért csökken egyre gyorsabban a gépészeti, mechanikai képzés színvonala, és miért lesz ez a kérdés az Institutum oktatási rendszerének egyik legfájóbb pontja az 1830-as évek elejére.

Részletesen szóltunk mér arról, hogy mi volt az oka 1792- ben az Institutum tanulmányi ideje leszállitásának. Ezzel egy időben csökkent két évre a matematikai repetensi tanfolyam ideje is. A felsőbb matematika ismétlő tanfolyam a századforduló idejére lényegében beolvadt az Institutum Geometricumba, bár ekkor még valamennyi ott oktatott tárgy formailag az Egyetem rendkivüli tárgyaként szerepelt a programokban. A felsőbb matematika igy fokozatosan az intézet rendkivüli tárgya lett, amelynek hallgatására ösztönözték ugyan a diéikságot, de kötelezővé sohasem tették. Hasonlóan ebben az időszakban kerül az intézet rendkivüli tárgyai közé a csillagászat.

Az Egyetem, illetve az Institutum matematika oktatása a XVIII. sz. végén és а XIX. sz. első harmadában nem volt külö-