Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 68 паЗс tervezete." /kiemelés tőlem - Sz. L./

A bizottságok feladatkörét ismerve, várható volt, hogy tárgyalásaik sorén a technikai, műszaki szakoktatás témája is elő fog kerülni, s e kérdéssel kapcsolatban állást is kell foglalniuk. Várhatóan nem maradhat ki a Közoktatási Bizottság által megvizsgált oktatási intézmények sorából az Egyetem, s a- zon belül az Instltutum Geometricum sem. A rendszeres bizottsági munkálatok nem sokkal az országgyűlés befejezése után, már 1791-ben megkezdődtek. A bizottsági anyagok vizsgálata előtt azonban, vissza kell kanyarodnunk Kausch Ferenc 1792-es - korábban emlitett - előterjesztéséhez, mert ebben az évben alapvetően megváltozott az intézet oktatási rendje.

Rausch 1792-es beadványa és következményei, a kétéves tanulmányi idő bevezetése

Az Institutum Geometricum történetének korábbi feldolgozásaiban mindenütt azzal az állítással találkozhatunk, hogy az intézet tanulmányi idejét 1806-ban, а II. Ratio Educationis kiadásakor három évről két évre szállították le. ■1-25/ Ez a meg_ állapítás azonban téves. Az Egyetem leckerendjében a gyakorlati matematikánál 1791/92-ben még azt a bejegyzést találjuk, hogy "trlennalis Curcus pro Geometria", de a következő, 1792/93-as tanévnél már "biennalis Cursus" megjegyzést olvashatunk.

Mi történt tehát az Institutum Geometrie ummal kapcsolatban 1792 nyarán?