Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

реп a gyakorlati mértan és vizépitészet mindenki számára közö­sen előadandó anyaga miatt nem lehetett sikeres. A javasolt tan­rend legpozitivabb vonása a rajz, térképkészitési és a terepen végzendő mérőgyakorlatok magas óraszáma. Az Institutum Geometricum az eddigiekben ismertetett szer­vezeti formában és oktatási rendszerben kezdte meg működését 1782 őszén. Felállítását nagy figyelem kisérte, s kezdetben - mint láthattuk - szivesen jelentkeztek a mérnöki pálya iránt érdeklődők az intézetbe. Három év elteltével, 1785. június 25- én megtartották az első mérnöki szigorlatokat, méghozzá mecha­nikából. Az első mérnöki oklevelet 1785 végén az a Tichy István kapta meg, aki később a felsőbb matematika Tanszékének tanársegéde lett.- 57 ­Az intézet elhelyezése Foglalkoznunk kell végezetül az Institutum Geometricum felállításával kapcsolatban az intézet elhelyezésének kérdésé­vel is. Erre már azért is szükség van, mert az eddigi feldolgo­zások e tekintetben nem adnak néhány kérdésre egyértelmű vá­laszt. Tudjuk, hogy 1779 őszén a budai várban az Egyetem részére birtokba vették az uradalom egy régi dézsmaházát. Az alapi tó rendelet kiadásának előkészítésekor mór felmerült az a problé­ma, hogy az Egyetem budai épületében nincs lehetőség az intézet elhelyezésére, különösen nincs hely az Institutum jó működésé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom