Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 58 hez feltétlen szükséges, tágas, jó megvilágítású rajztermeknek. Ekkor - és nem korábban - merült fel az az ötlet, hogy az eddig csak bérbevett volt dézsmaházat véglegesen vegye birtokába az Egyetem és az Institution Geometricumot ebben az épületben helyezzék el. Mint a Helytartótanács 1782. január 31-1 leirata melletti tervezetben olvashatjuk: "Domus antant Gapltu- laris in arcé Budensi, quae per Camblum pro allodio Bundensi

ad fundun studiorum pertinente factum aquisita est, sufficl48/

entern locum pro tradendis his Disciplinis." Egyértelműen a budai várban található régi káptalani, a későbbi dezsmaház- ról van tehát szó. A rendelet készítői is tudták azonban, hogy ebben az épületben sem lehet a rajztermeket elhelyezni, ezért az alapításkor olyan döntés született, hogy az Institution Geometricum előadásait a legsürgősebb javítások elvégzése után az emlitett dézsmaházban kell megkezdeni, 1782. november 1-én. Rajzterem céljára pedig egy tágas, füthető nagyobb termet kell bérelni ideiglenesen, mely célra a rendelet 200 Ft-t ki is utalványozott. -^9/

A későbbi iratokban az emlitett dézsmaházat röviden csak mint régi budai káptalani házat emlegetik "ut in usum practi- cae hujus Geometriáé Cathedrae Domus Budáé Yetus Capitularis convertatur". lo°/ e megfogalmazás lett az alapja annak a tévedésnek, hogy az Institution Geometricum 1782-ben Óbudán nyilt volna meg. Erről szó sincs. Az Institutum 1782. november

15-én, az emlitett budavári épületben kezdte meg működését.

Az óbudai elhelyezés ellen szóló tény az is, hogy 1783 októberében a Kamara felkérésére az Egyetemi Tanács éppen Óbudára