Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 28 pacher József kerül, akinek már jelentős szerepe lesz az Ins— fcitutum Geometrlcum hallgatóinak oktatásában is. Emellett megkezdődik a természetrajz és a csillagászat újonnan kinevezett tanárok általi külön oktatása is.

Ezekben az években, a jezsuita rend feloszlatása után készítik elő az udvarnál a magyar oktatásügy egészét először átfogóan rendező, nagyjelentőségű szabályzat, az első Ratio Edu- cationis kiadását. E nagyszabású tanügyi kódex szerkesztőt között ott találjuk Örményi Józsefen, lersztyánszky Dánielen kívül Makó Pált, a kiváló matematikust és fizikust is, aki éppen a rendelet megjelenése után került a Bölcsészeti Kar igazgatói székébe és ezt a tisztséget - egy tanévnyi megszakítással - 1777 és é793 között betöltötte. Ismeretes, hogy a Ratio Educationis a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt helyez a reáliák oktatáséira, különböző mértékben ugyan, de lényegében a nevelés minden szintjén. Ez a törekvés mint látni fogjuk különösen a felsőoktatásban érvényesült, s Makó szerepe itt nyilvánvaló.

Makó Pál /1724-1793/ 1741-ben lépett be a jezsuita rendbe, rövid ideig Nagyszombaton tanitott, majd a bécsi egyetemre került, mint a filozófia professzora. A már többször említett Van Swieten figyelt fel az ifjú professzorra, s igy 1766- ban megbízták a bécsi Teréziénumban a fizika, a matematika és a mechanika előadáséval, mely utóbbit német nyelven adta elő. 1777 utáni funkcióiról már korábban szóltunk. Élete vége felé Is még fontos események részese. Az 1790-91-es országgyűlésén ott találjuk, mint a váci káptalan országgyűlési követét, s