Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 29

vezető szerepet vállalt 1792-93-ban a tanügyi Regnicolaris De~ putatio munkájában is. Matematikai és fizikai munkássága rendkívül gazdag. Ő irta Magyarországon az első felsőbb analízis tankönyvet, amely messze túljutott a birodalom határain, s Velencében, Svájcban, Boroszlóban is kiadták. Eltűnő tan- könyvlró is volt, a középiskolák, illetve a királyi Akadémiák filozófiai tanfolyamai részére latin nyelven több matematikai, geometriai stb. segédkönyvet irt. Rövidebb fizikai, mechanikai értekezései, különösen pedig a légköri elektromosságról irt latin nyelvű könyve volt rendkívül népszerű, ez utóbbi magyarul, németül és olaszul is megjelent.

Visszatérve a Ratio Educationis rendelkezéséhez, annak csupán az Egyetem Bölcsészeti Karéira vonatkozó utasításait vesszük részletesebben szemügyre. Nincs módunk és lehetőségünk arra, hogy az egész rendeletet bemutassuk, annak különböző ellentmondásaival, részben haladó polgári jellegű intézkedéseivel, ugyanakkor magyar szempontból hátrányos birodalmi centralizációs törekvéseivel stb. együtt. E kérdésnek amúgyis hatal- más szakirodalma van. Azért szükséges már jóelőre a rendelet másutt megtalálható összefoglaló értékelésére utalni, mivel ha csupán a reál tudományoknak a felsőoktatásban betöltött szerepét vizsgáljuk az átlagosnál jóval kedvezőbb képet kapunk.

A nagyszombati Egyetem mór jóval a Ratio kiadása előtt szükségesnek tartotta, hogy a század közepétől a matematika keretében már amúgyis előadott mérnöki jellegű tudományok is önálló katedrát kapjanak az intézetben. Ezzel a gondolattal találkozunk Eszterházy Ferenc kancellárnak az uralkodónőhöz