Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 219 datnak, з a reáloktatás területén egyelőre a középfokai szakképzés erősítését szorgalmazta.

Karácson említett beadványáról először Kovács Pál pesti

. , 437 /

kerületi iskolaielügyelo nyilvánított véleményt. ^ ' A "Technikai Akadémia" létesítésének, illetve kifejlesztésének tervével 6 is egyetértett, olyan formában, hogy a leendő intézetet a birodalom többi műszaki felsőoktatási intézményéhez hasonlóan kell megszervezni. Az elhelyezéssel kapcsolatban javasolta az Ipartanodának 3udéra való áttelepítését.

Mielőtt Bécsben megszületett a döntés a szervezeti átalakításokról, a pesti Egyetem és az Ipartanoda ügyében a fegyelmi bizottmány meghozta határozatait. A bizottság rendkívüli szigorúsággal bírálta el az Ipartanoda tanárainak szabadságharc a- latti magatartását. Szinte válogatás nélkül bocsátották el az intézet tanárait, ^5^/ nyugdíjba küldték Karácsont, akinek felrótták, hogy az Ipartanoda céljának tartotta a hazai ipar fejlesztésének és a külföldtől való függetlenitésének elősegítését. Ugyancsak nyugdíjazták Arenstein és Kihálka tanárokat, s elbocsátották Lővényit és Mayert is. Juhbál és Conlegner ügyét nem tárgyalták, hiszen őket már korábban kilépetteknek nyilvánították. Juhbál, akit a császáriak köröztek, bujdosott, Conlegner viszont nem sokkal később visszakerült az intézetbe.

Az 1850 tavaszán előterjesztett legfontosabb szervezeti kérdések ügyében Őszre megszületett a döntés, Thun, mivel a

kérdésben mindenki egyetértett, az Institutum Geometricum és a

459/

József Ipartanoda egyesítését javasolta az uralkodónak.

Thun előterjesztésében jelezte, hogy az egyesítést a műszaki