Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 220 felsőoktatás reformja első fázisának tekinti.

Ferenc József 1850. szeptember 29-én hagyta jóvá e rendeletet. Az Institutum Geometrioum 68 évi, a József Ipartanoda 4 évi önálló működése után megszűnt, illetve egyesült, Kern lenne pontos a fogalmazás, ha a mérnöki intézetnek az Ipartanodába való beolvasztásáról beszélnénk. A rendelet a két intézetből, mint kiindulási alapból létrehozandó új, a birodalom többi műszaki felsőoktatási intézményéhez hasonló "Technikai Intézet" létesitésének szükségességét mondta ki. Az új, korszerű Műegyetem felállítása azonban még éveket késett, ezért 1850 után jó ideig csak az Ipartanoda, azaz a k.k. Josephs Industrieschule jelentette Magyarországon - eltekintve a selmeci Akadémiától - a műszaki felső szakoktatást. Erre az időre az Institutum Geo- metricum már régen megérett az átalakításra, a József Ipartanoda e négy esztendejét pedig csupán kísérletnek tekinthetjük. Sikertelen, de mégis sok hasznos tapasztalatot nyújtó kísérletnek. Az intézet e korszakát Sztoczek József jellemezte legtalálóbban egy későbbi beszédében: "Céljánál fogva ingadozó és határozatlan, szervezeténél fogva szűk és erőtlen, beruházásánál fogva az Ínségig szegény,' tanerőben gyenge és elégtelen, - a várakozásnak nem felelhetett volna meg, ha életfolyamatára megrázkódtató országos események bénító befolyást nem is gyakorolnak." Mo/