Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával
- 214 Mülparl Academlának igénybe vett összegei oly takarékosan vannak számítva, miképp azoknak engedélyezését teljes bizalommal reményiem." Mire e javaslat a császári közigazgatáshoz érkezett, ott már nem értek rá vele foglalkozni. Április közepén a tavaszi hadjáratban előretörő magyar csapatok már Komáromnál jártak, s a Pesten állomásozó császáriaknak sürgősen menekülniük kellett, ha nem akartak harapófogóba kerülni. 1849. április 23-án a magyar honvédek bevonultak az ismét szabaddá lett Pestre. Buda visszafoglalása után, 1849. június 2-án gyűltek ösz- sze az Ipartanoda tanárai, akik között már ott volt a Debrecenből visszatért Juhbál Károly. Az intézet ekkor már a Nemzeti Ipartanoda nevet viselte, illetve ez az elnevezés szerepelt a Minisztérium hivatalos leirataiban. Az említett tanári gyűlésen fogadták el a magyar kormányhoz felterjesztendő "hódoló nyilatkozat" szövegét. sz a gyűlés, amelyről annyit tudunk, hogy azon ismét Arensteln szólalt fel a magyar szabadság- harc ügye mellett, később a császáriak hosszas vizsgálódásának tárgyát képezte. 1849 nyarán újból előkerültek az Ipartanoda átalakítására vonatkozó tervek. Horváth Mihály vallás- és köz- oktatásügyi miniszter megbízásából Karácson készített újabb összeállitást az intézet állapotáról, és a megnyitás lehetőségeiről. Az lényegében áprilisi javaslatait ismételte meg, annyi különbséggel, hogy az adott helyzetben 1849 októberére csak a kétéves előkészítő osztály megnyitását javasolta. Karácson június végén a hazai reáloktatási rendszer szerkezetének átalakításáról készített figyelemreméltó előter
