Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 215 jesztést. A legalsó szintű elemi iskoláktól kezdve, egészen az egyetemi szintű mérnökképzésig, A nem túl részletesen kimunkált javaslatnak a műszaki felső oktatásra vonatkozó érdekes eleme, hogy a szakoktatási intézmények alapitásánál, az ország egyes vidékeinek sajátos gazdasági feltételeit, adottságait indítványozza figyelembe venni, mivel teljes szerkezetű "felsőbb ipartanodákat" az ország több nagyvárosában rész426/

ben felesleges, részben túl költséges volna felállítani, Arenstein is érdekes javaslattal állt elő. Nyugat-európai tapasztalatai alapján az Ipartanodában önálló gépműhely létesítését indítványozta, hogy az intézet a szükséges eszközök elkészítésénél ne legyen mindig megbízhatatlan mesteremberekre, külső szállítókra szorulva. Ezek az egyébként előremutató, hasznos tervek ekkor azonban már csak álmodozásnak számíthattak. Július elején még megtartották a képviselőház egyetlen pesti ülését, amellyel kapcsolatban az Egyetem épületét is i- génybe vették, de pór nap múlva a magyar kormány kénytelen volt elhagyni Budapestet. 1849. július 13-án - Pest 82 napnyi szabadsága után - a császári csapatok másodszor, з immár véglegesen birtokukba vették a fővárost.

A győztes ellenforradalom megtorló akciói 1849-50-ben A József Ipartanoda és az Institutum Geometricum egyesítése

A magyar forradalom és szabadságharc felett külső segítséggel győzedelmeskedett Habsburg abszolutizmus a magyar füg-