Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 212 zött a leszerelt gyárak gépelt és a bankjegj njomdát elszállították Pest-Budáról, a magyar csapatok kiürítették a fővárost. Az Ipartanoda tanárai közül velük ment Conlegner Karolj, aki a megjár bankjegj njomda főbiztosa volt a Pénzügjminisztériumban, valamint Juhbál Károlj, aki később Kossuth gjermekeinek nevelője lett. Debrecenbe távozott Petzelt József is.

A szabadságharc utolsó szakaszának eseményei

A bevonuló császáriak új, ideiglenes polgári közigazgatást vezettek be az elfoglalt területeken. Az Bgjetem, illetve az Ipartanoda épületében a császári csapatok rendeztek be tábori kórházat. A polgári közigazgatás beindulása sokáig váratott magára. Az Ipartanodával kapcsolatos első rendelkezések csak 1849 márciuséban születtek meg, s ekkor is szinte kizárólag a szabadságharc addigi eseménjeinek vizsgálatára szorítkoztak. Már 1849. március 5-én részletes jelentést kértek az ipartanodái diákok 12 pontja születésének körülménjeiről. 420// да Egjetem és az Ipartanoda élére királji biztosként gróf Czirá- kj Jánost nevezték ki, s ezzel egjidőben beszámolót kértek "az intézet személjzetéről, annak jelen javadalmairól, s mindenkinek tartózkodási heljéről." Vizsgálatot indítottak Nendtvich Károlj ellen is, akiről Karácsonnak is véleménjt kellett mondania. A vizsgálatok már előre jelezték, hogj a császáriak végleges gjőzelme esetén az intézet tanáraira is szigorú büntetések várnak. A megtorló intézkedések egjelőre még várattak