Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával
- 213 magukra, bár a Pestről eltávozott két tanárt, Conlegnert és Juhbált március végén megfosztották állásuktól. Ennél az intézkedésnél érdekes, hogy az igazgató jelentésében csak Arenstein 1848-as szereplését marasztalta el, és bár a leirat fogalmazványában még az ő neve is szerepelt azok között, akiket felfüggesztettek, a kiadott rendelet végül is nem említette Arenstein nevét. 422/ Az Ipartanoda királyi biztosa gyakorlatilag semmit sem tett az intézet ügyében. Karácson az ideiglenes polgári közigazgatás közoktatási osztálya főnökének szóbeli utasítására 1849 áprilisában újabb tervezetet készített az Ipartanoda re42ö/ formjara. ' Az igazgató a tanároknak az előző év nyarán kidolgozott elképzelése alapján egy un. "Technicus Academia" tervét nyújtotta be. A tervezet szinte minden pontban a Müipari Akadémiára vonatkozó javaslatokat tartalmazta, azzal a különbséggel, hogy az intézet felszerelésére, költségeire a korábbinál jóval kisebb összegeket irányzott elő. A technikai tagozat különböző szakokra való bontásában e tervezet azonban még konkrétabban fogalmazta meg a korszerű oktatási elképzeléseket. A kétéves előkészítő tanfolyam után, 3-3 éves mérnöki, építészeti és gépészeti szak inditasát irányozták elő. A vegyészeti szak tanulmányi ideje egy vagy két év lett volna. A csökkentett igények előterjesztése után azonban még Karácson is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy "ha tekintetbe vétetik, miszerint a bécsi Polytechnicum, melynek eredményeit a tervezett Müipari Academia megközelítheti, évenként 120 000 Ft költséget tesz szükségessé, hogy ... felszerelése milliomokba került, a