Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- aio lenes megoldásként haditanfolyamot indítottak meg, amelyen elsősorban az Egyetem műszaki tudományokkal foglalkozó tanárai, Vállas Antal, Petzval Ottó, Gelenczei Pál és Petzelt József tanítottak. Petzelt, aki tüzérszázadosként harcolt eddig, a

tanfolyamon a "fegyver- és várvivástan" tanára lett. Az Ipartanoda műszaki tárgyakat oktató tanárai szintén jelentkeztek a haditanfolyamon való tanításra, itl5/ a2 g szolgálataikat azonban nem vették igénybe. 1849 első napjaira tervezték megnyitni az újonnan felállítandó Magyar Hadi Főtanodát. A Hadi Főtanoda aligazgatójául, alezredesi rangban Petzelt Józsefet nevezték ki, aki az év végére kidolgozva a leendő intézet részletes szabályzatát, sőt kitűzte a felvételi vizsgák és az intézet

megnyitásának napját is, ez utóbbit 1849. január 7-re. A

katonai helyzet rosszabbra fordulása azonban megakadályozta a tervek megvalósítását.

Témánk szempontjából a Hadi Főtanoda létesítésének terve azért érdekes, mert ennek kapósán készített javaslatot Petzelt a hadmémökképzés, illetve általában az egész magyar műszaki felsőoktatás reformjára. ^8// Tervében az Institutum Geometri- cumban eltöltött hét év tapasztalataira hivatkozva, az egyetemi szintű mérnökképzés teljes átszervezését javasolta. "Tudományos egyetemünknél mind eddig a mérnöki tanulmányok egy különös, a Bölcsészeti Karhoz csatolt intézetben taníttattak - irta az Institutumról Petzelt. Mely kevéssé felelt ezen intézet, mind a kor, mind a tudományos előrehaladás kívánatainak, s rendszerének célszerütlensége miatt mi csekély részben egészité ki az álladalom igényeit, tudjuk főleg azok, kik szakértőleg akar-