Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 209 lom győzelmének, majd. vérbe fojtásának. Arénáiéin e helyzetben is a hazatérés mellett döntött, s mint irta "hol kocsin, hol gyalog, hol különféle katonai vonatokon utazva" érkezett Pestre, ahol néhány nap múlva már jelentkezett, "hogy ha matematikai, azaz erőszeti és géptani ismeretei az újonnan felállított fegyvergyárban szükségeltetnének," akkor szívesen vállalna ott munkát. Karácson, aki még nyáron felajánlotta igazgatói

411/

pótlékát "a haza segedelmére", az Ipartanoda elhelyezésére alkalmas, új épület után kutatott. Eredetileg az un. "országúti Kunewalder féle" ház kibérlését javasolta, azt azonban a Minisztérium túl nagynak találta az intézet számára.

1848 őszén már minden üres épület katonai célokra volt igénybe véve. Október első hetében az Egyetem, illetve az Ipartanoda termeiben honvédkórházat rendeztek be. A sebesült katonák egyre nagyobb számban érkeztek Pestre, s a kórháznak minden kis helyiségre szüksége volt, ennek ellenére a katonák is óvták az Ipartanoda nemrég beszerzett értékes műszereit, amelyek védelmére az igazgató külön felhívta a kórházparancsnok és Sauer Ignác országos főorvos figyelmét. ^3/ д honvédkórház egészen 1848 végéig, a főváros kiürítéséig működött az Egyetem épületében.

Noha az egyetemi és ipartanodái oktatás szünetelt 1848 о́- szén, a hadsereg szükséglete mégis életre hivott egy felsőfokú műszaki szakoktatási tanfolyamot a pesti Egyetemen. A honvédseregnek sürgősen szüksége volt műszaki alakulatokra és megfelelő műszaki simeretekkel rendelkező tisztekre, vagyis hadmérnökökre. A hiányt persze nagyon nehéz volt pótolni, de ideig-