Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 17 két évvel később az önálló matematika tanszéket. Az iskola 1770-ben kapta meg az akadémiai rangot. A kezdetben három évfolyamos intézményben a matematikának, erőimi tannak, vizmütan— nak számos ágát tanitották, de különösen nagy súlyt fektettek a hagyományosan jó bónyagéptan és a kémia oktatására. Nem lehet emlités nélkül hagyni, hogy pl. a világon először Selmecbányán részesültek a hallgatók gyakorlati laboratóriumi kép- 21/

zésben. A tanszékek elére kiváló külországbeli tudósokat hivott meg a kormányzat, pl. a hat évig Selmecen tanitó, holland származású Nicolas Joseph Jacquin-t, s másokat. Voltak azonban hazai születésű tanárai az intézménynek, már ebben az időszakban is, mint pl. Eupreoht Antal a kitűnő kémikus, aki 1779-től 1792-ig tanitott az Akadémián.

Teljes joggal állíthatjuk, hogy a selmeci Bányászati és Kohászati Akadémia а XVIII. sz. utolsó harmadában európai hi- rü műszaki szakfőiskolává vált, korszerű oktatási rendszere és kiváló tanári gárdája által. Hogy e megállapítás mennyire helytálló, azt a szakirodalomban is sokszor büszkén Idézett adat bizonyítja legjobban, amely Fourcroynak, a neves francia kémikusnak a konventben 1794. szeptember 28-án elhangzott beszámolójából való. Fourcroy a francia kémia oktatás megreformálásénak tervezetében - az új műszaki főiskola az 3cole Po— lytechnique felállításával kapcsolatban - éppen a selmeci kémia tanítás módszereire, a laboratóriumi gyakorlatok hasznosságára utalt. ^

A selmeci intézet virágkorának а XVIII. sz. utolsó évtizedei tekinthetők. А XIX. sz. első felében az intézet oktatá