Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 18 sának színvonala már elmaradt a korábbiaktól. A Bányászati A- kadémia létrehozásával egyidőben azonban másik gazdasági-műszaki jellegű szakiskola felállítására is sor került.

A szenei, ma.id tatai Collegium Oeconomicum

A felvilágosult abszolutizmus politikájába beleillett a magyar mezőgazdaság, legalábbis a mezőgazdaság egyes ágazatainak fejlesztése. A színvonalasabb termeléshez, a kamarai birtokok igazgatásához azonban ismételten, és egyre nagyobb számban, képzett szakemberekre volt szükség. Az ország elmaradott közlekedési viszonyai, s más hiányosságok is gátolták a modernizálódó centralizált államapparátus zavarmentes működését. Magyarország másodlagos szerepre való kárhoztatása ellenére a kormányzat már itt sem tekinthetett el a sürgető szakemberszükséglet kielégítésétől, méghozzá mér nemcsak bizonyos szakirányú szükségletek kielégítésétől, hanem általában a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás szervezett beindításától.

1763-ban - tehát egyidőben a selmeci bányatisztképző iskola fejlesztésének megkezdésével - Mária Terézia jóváhagyta a Pozsonyhoz közel fekvő Szencen egy továbbképző jellegű gazdasági, műszaki, kereskedelmi szakiskola alapításának tervét. A Kancellária javaslata alapján a királynő elrendelte, hogy a felállítandó Collegium Oeconomicumban a tanitást a piaristákra, a jelentős oktatási tapasztalatokkal rendelkező