Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 170 ­Vállas Antal tevékenysége а Műegyetem ügyében Vállas Antal /1809-1869/ személtével érdemes kissé rész­letesebben megismerkednünk, mert a reformkor nevesebb termé­szettudósai közül 6 tett legtöbbet a magyar műszaki felsőok­tatásért. Vállas Pesten és Béosben tanult, ahol bölcsészdokto­ri oklevelet szerzett. A harmincas évek elején tanárként műkö­dött. 1836-ban az Eötvös családnál volt nevelő, szintén Bécs- ben. Eötvös József már ekkor igy titulálja: "Vállas Antal ö- csém nevelője, s egyetemi együttlétünk olta leghívebb barát- jaim egyike." ^27/ 1837-ben az Akadémia tagja lett, s ez­után a rövid ideig fennállott rohonci felsőbb gazdaképző inté­zet tanára volt. Iparegyesületi tevékenységéről később még szó lesz. 1845-ben a Hetilapot szerkesztette. A negyvenes é- vekben matematikai munkássága volt jelentős, noha a későbbi u- tódokhoz képest szakmai műveltségének voltak hiányai. 328/ E megállapítás azonban semmiképpen sem jelent negativ Ítéle­tet, hiszen а XIX. sz. utolsó negyedének mércéjével mérve a reformkor sok hazai természettudósát marasztalhatnánk el szak­mai hiányosságokban. Vállast 1848-ban Eötvös a Tudományegyetem tanárává nevezte ki, de a szabadságharc leverése után megfosz­tották katedrájától. 1851-ben kivándorolt Amerikába, és halá­láig az ottani tudományos élet szervezésében működött közre. Vállas már meglehetősen korán, 1841 elején kiadta a le­endő magyar Műegyetem szerkezetéről s feladatairól szóló ta­nulmányét. 329/ jj@m pU3z(;án a Politechnikum felépítésének váz­latát adta, de a magyar oktatásügy hibás szerkezetének találó

Next

/
Oldalképek
Tartalom