Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

-15­A század közepétől kezdve Ausztriában is egyre jelentő­sebb szerephez jutottak azok a politikusok, akik a korábban már jellemzett felvilágosult abszolutista koncepciót képvisel­ték. Természetesen ilyen irányban módosult az állami nevelés­politika is. A felvilágosult abszolútizmu3 művelődéspolitiká­jának átfogó intézkedéseiről, a Ratio Sduoationisról, s a ka­tolikus iskolákat, illetve az .Egyetemet Illető rendelkezései­ről később lesz szó, most inkább a természettudományos és mű­szaki szakoktatásra vonatkozó intézkedéseket érintjük. Az 1750-es évektől kezdve tóária Terézia legfőbb tanácsa­dói - elsősorban Kaunitz kancellár, és az oktatásügy egyik fő irányítójává előlépett Van Swieten, a királynő holland szárma­zású udvari orvosa - egyre erőteljesebben sürgetik az oktatás­ügynek a felvilágosult abszolutizmus szellemében történő meg­reformálását. Már 1755-ben megtörténik a gumpendorfi mérnök iskolának korszerű Hadmérnöki Akadémiává való továbbiéjleszté- se, de gondolnak mar közép- és részben felsőbb szintű ipa­ri és kereskedelmi szakiskolák létesítésére is, természetesen csak az örökös tartományokban. Ausztria mintegy kétévtizedes késéssel a porosz példát követi. Kaunitz kancellár már 1766- ban sürgeti bányászati, ipari és kereskedelmi szakiskolák fel­állítását, s nem sokkal később 1771-ben jelentékeny állami tá­mogatással megkezdi működését az első osztrák, természettudo­mányokkal foglalkozó szakiskola, a Realhandlungsakademie. 18/í A jelentős fejlődés ellenére a műszaki szakoktatás а XVIII. században lényegében a középfokú oktatás szintjén marad. Egye­temi szintű polgári mérnökképzésről e században az örökös tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom