Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

-15A század közepétől kezdve Ausztriában is egyre jelentősebb szerephez jutottak azok a politikusok, akik a korábban már jellemzett felvilágosult abszolutista koncepciót képviselték. Természetesen ilyen irányban módosult az állami neveléspolitika is. A felvilágosult abszolútizmu3 művelődéspolitikájának átfogó intézkedéseiről, a Ratio Sduoationisról, s a katolikus iskolákat, illetve az .Egyetemet Illető rendelkezéseiről később lesz szó, most inkább a természettudományos és műszaki szakoktatásra vonatkozó intézkedéseket érintjük.

Az 1750-es évektől kezdve tóária Terézia legfőbb tanácsadói - elsősorban Kaunitz kancellár, és az oktatásügy egyik fő irányítójává előlépett Van Swieten, a királynő holland származású udvari orvosa - egyre erőteljesebben sürgetik az oktatásügynek a felvilágosult abszolutizmus szellemében történő megreformálását. Már 1755-ben megtörténik a gumpendorfi mérnök iskolának korszerű Hadmérnöki Akadémiává való továbbiéjleszté- se, de gondolnak mar közép- és részben felsőbb szintű ipari és kereskedelmi szakiskolák létesítésére is, természetesen csak az örökös tartományokban. Ausztria mintegy kétévtizedes késéssel a porosz példát követi. Kaunitz kancellár már 1766- ban sürgeti bányászati, ipari és kereskedelmi szakiskolák felállítását, s nem sokkal később 1771-ben jelentékeny állami támogatással megkezdi működését az első osztrák, természettudományokkal foglalkozó szakiskola, a Realhandlungsakademie. 18/í A jelentős fejlődés ellenére a műszaki szakoktatás а XVIII. században lényegében a középfokú oktatás szintjén marad. Egyetemi szintű polgári mérnökképzésről e században az örökös tar-