Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 16 toményokban sem be szélbe bünk.

A hazai gazdasági élet fejlődése a század második feleben is messze elmaradt az osztrák tartományok fejlődésétől, pedig azok is jelentős hátrányban voltak az európai élvonalat jelentő angol és francia ipari fejlődéshez képest. Az erősödő auszt-. riai tőkés rétegek érdekeinek megfelelően a Habsburgok iparés különösen vámpolitikája még konzerválta is az elmaradott magyarországi viszonyokat. A hazai ipar és mezőgazdaság fejlesztésére, fejlődésére csak. olyan speciális területeken kerülhetett sor, ahol a fejlődés nem sértette az örökös tartományok érdekelt, s noha látni fogjuk, hogy a felvilágosult abszolutizmus művelődéspolitikája erőteljesen érvényesült Magyarországon is, a fenti alapelv mindig befolyásolta a különböző oktatási intézmények támogatásának, fejlesztésének, illetve új intézmények létrehozásának kérdésével kapcsolatos döntéseket.

A selmeci Bányászati Akadémia

A fentiek alapján várható volt, hogy az egyébként is össz- birodalmi jellegű, s kétségtelenül szép sikerrel működő bánya- tisztképző iskolát a kormányzat tovább kivánja fejleszteni. 1763-ban határozta el Mária Terézia, hogy az intézetet felsőfokú bányászati oktatási intézménnyé, Akadémiává fejleszti.

Maga a Bányászati Akadémia kialakítása hosszabb folyamat ered- menye volt. 7 A királynő 1763-ban az intézet később oly nagy hírnévre szert tett kémia tanszékét alapította meg, 2o// majd