Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 14 ­már működésének kezdetén színvonalas műszaki szakiskolává vált. Slső tanára éppen Mikoviny Sámuel volt, aki nemcsak térképszer­kesztőként lett méltán nevezetes. A selmeci iskolában már az 1740-es, 1750-ss években színvonalas gépészeti oktatás folyt, s maga a bányagépészet tudománya is felvirágzott az intézet mű­ködésének e korai szakaszában. Meg kell azonban jegyezni, hogy a selmeci tanintézet kez­dettől fogva összbirodalmi jellegű volt, s az is maradt а XIX. sz. közepéig, Így elsősorban nem a hazai műszaki szakember szükséglet kielégítése lett a célja. Mindez persze nem csökken­ti a selmeci iskola létrejöttének jelentőségét. A felvilágosult abszolutizmus művelődéspolitikájának érvényesü­lése Magyarországon. U.iabb szakoktatási intézmények alapítási kísérletei а XVIII. szazad második felében A Habsburg birodalom az osztrák örökösödési háború során elvesztette gazdaságilag legfejlettebb tartományát, Szilézi­át. Ausztria jelentős veszteségét szükségszerűen úgy igye­kezett pótolni, hogy egyre erőteljesebben támogatta az örökös tartományok - különösen Alsó- és Felső-Ausztria és a cseh te­rületek - fejlődésében levő iparát. A birodalom megpróbálkozott ugyan még egyszer Szilézia visszaszerzésével, de 1763-ban a hét­éves háború befejeződése után végérvényesen bebizonyosodott, hogy e gazdag, s iparilag fejlett tartomány Poroszországé ma­rad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom