Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 147 móduaknak is bőségesebb alkalmuk nyíljék a maguk tökéletesítésére, részben műszaki intézetek állitandók. és a nagyobb községekben a népiskolákkal kapcsolatban úgynevezett ipariskolák, amelyekben az ifjúság az értelmi oktatás mellett hivatásának megfelelő, különféle műszaki foglalatosságban nyerhetne képesítést." /kiemelés tőlem - Sz. L./

A közoktatási albizottság volt tehát ismereteink szerint az első olyan hivatalos fórum, amely immár politikai súllyal országos szükségletnek jelentette ki önálló magyar műszaki felsőoktatási intézmény létesítését. Természetesennem akarjuk e néhány mondat jelentőségét eltúlozni, de annyi bizonyos, hogy az ország számos politikusa, s általában a nemesi, értelmiségi közvélemény ezután foglalkozott először részletesebben a műszaki felsőoktatás ügyével. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a megyei nemesség körében jónéhányan akadtak, akik nem is tudták pontosan mit jelent az Institutum Polytechnicum felállításának követelése. A közoktatási albizottság e követelés kimondásánál többet tulajdonképpen nem is tett, de ez döntő fontosságú volt. A részletek kidolgozása az eljövendő esztendők feladatai közé tartozott.

Ami a nevelésügy egyéb területeit illeti, azokon az össz- bizottsági tárgyalások utáni "megszeliditett" javaslatok nem kívántak döntő változást. Bár az albizottság egyes tagjai más véleményen voltak, az összbizottság végül is nem kérdőjelezte meg az uralkodó felségjogát a nevelésügy területén. 269/ Éra0_ mes megjegyezni, hogy Prónay János ezen végső határozata ellen különvéleményt jelentett be, az országgyűlésnek követelve az