Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 148 oktatásiig? szabályozásának jogát. Próna? különvéleménye a kinyomtatott jelentésbe Is bekerült és ennek később a megyei viták során még jelentősége lett. Rendkívül figyelemreméltóak azok a nyilatkozatok, amelyekkel az udvarhü politikusok illették a közoktatási albizottság munkáját. Barta István munkájából ismerjük Reviczky kancellárnak Idevonatkozó véleményét, s Idézése azért sem felesleges, mert előre jelzi a kormány leendő taktikáját a javaslatok országgyűlési tárgyalása esetére. Reviczky kezdetben "úgy vélekedett, hogy a nevelésügyi operá- tummal nem lesz sok baj az országgyűlésen, ha javaslataiból az elfogadhatókat a király már előbb életbe lépteti. A többit - mint irta - egyszerűen hallgatással kell elmellőzni." д kancellár nemsokára már azt javasolta, hogy "a nevelésügyi o- perátumot pedig, amelynek tulajdonképpen egyáltalán nem szabadna országgyűlés elé kerülni, az operátumok sorában az utolsó helyre kell tenni." Reviczky állásfoglalásának további merevedését jelzi az az 1829. júliusi felterjesztése, amelyben már egyértelműen leszögezte, "hogy a közművelődési tárgy keretében semmi olyan kérdést nem enged országgyűlési megvitatásra, amely a királyi jogkor és a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik." A haladó nemesi ellenzék legnagyobb érdeklődéssel a kereskedelmi, vagy közgazdasági albizottság munkálatainak eredményét várta, В bizottság nem egyszerűen csak a vámpolitikával, vagy csak az ipar- és kereskedelemfejlesztés lehetőségeivel foglalkozott, hanem tárgyalásai során előkerültek - mint Barta irta - "mindazok a gyakorlati javaslatok, amelyekkel
