Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 141 oktatási intézmény nyílt meg 1818 októberében. 1819 elején az alapítólevél uralkodó megerősítése Is megtörtént. 255/

A magyaróvári gazdasági Intézetben a két évig tartó tanítás kizárólag német nyelven folyt, négy tanár közreműködésével. A tantárgyak közül itt sem hiányoztak a műszaki tudományok, hiszen matematikát, gyakorlati mértant, földmérést, s é- pltészetet is tanítottak, sőt a hallgatók mérnöki munkálatok végzésében is gyakorolhatták magukat, hiszen a huszas, harmincas években végezték el a Lajta szabályozását és a Hanság egy részének leosapolását is. 256/ ellenére Óvárott műszaki szakemberképzésről nem beszélhetünk. Az iskola elsősorban sokoldalúan képzett gazdatiszteket bocsátott ki falai közül. А XIX. sz. első felében az intézet oktatói között nem volt kiemelkedő egyéniség, ennek ellenére az óvári iskola i- gen nagy népszerűségre tett szert. 1848-ig összesen 514 magyarországi vagy erdélyi születésű hallgató tanult az intézet- 287/

ben. Rendkívül elismerően nyilatkozott a magyaróvari gazdasági intézetről 1837-ben Kölcsey Ferenc, 258/ külön kiemelte, hogy a mechanika és az architektúra tanára a bécsi Műegyetem volt növendéke, a tiszta és alkalmazott matematika tanára viszont Szatmár megyei magyar, aki egyben az uradalom mérnöke. Arról is tudósított, hogy azok, akik már másik gazdasági intézetben, vagy a bécsi Műegyetemen korábban tanultak, a kétéves tanfolyamot összevontan egy esztendő alatt végezhették el, Kossuth, korábban már említett cikkében a magyaróvári intézettel sem volt megelégedve, mivel - mint irta - an-