Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 142 ­nak oktatási rendszere nem Igazodott a sajátos hazai viszo­nyokhoz. Kifogásolta továbbá a német nyelvű tanítást is, 2^9/ A fő problémát azonban ekkor már a szakoktatás minden terüle­tén a meglevő intézetek nem állami jellege okozta. A reform­kor minden haladó politikusa felismerte a hazai szakemberkép­zés fontosságát mind a mezőgazdasági, mind a műszaki tudomá­nyok területén. A halaszthatatlanul szükséges országos intéz­mények létrehozása érdekében az egész ország közvéleményét mozgósítani kellett. Mint Kölcsey irta említett tudósítása vé­gén: "Mi gazdaságunkkal is úgy teszünk, mint nyelvünkkel. E- gyik nélkül sem élhetünk, egyiket mint másikat naponként használjuk, mégis eszünkbe nem jut, hogy megtanulásokra gon­dot kellene fordítani. S kell-e csudálnunk, ha mind kettőben számtalan hibákat követünk el? ... Nézzetek előre, s fiaito­kat küldjétek tanulni, hogy jobbak lehessenek, mint mi va­lónk! " 26o/ Az önálló magyar Politechnikum felállítására vonatkozó tervek A 13 esztendei kényszerű szünet után, 1825-ben ismét ösz- szeülő országgyűlés már önmagában is jele volt a kormány ab­szolutisztikus törekvéseivel szembeszállni kivánó nemesi el­lenállás erősödésének. Ez az ellenállás elsősorban a megyei önkormányzat fórumain jelentkezett, de képviselőik - az alkot­mányos keretek között - most mar az országgyűlésen is hallat­hatták hangjukat. Az ettől kezdve már rendszeresen összehivott

Next

/
Oldalképek
Tartalom