Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 137 már nem állt az Institutum Geometricum élén, Festetics őt "afféle georgikoni szaktanácsadóként" alkalmazta, illő honoráriumért. 244/

Az Institutum Geometricum vezető tanárának ilyen nagymértékű szerepeltetését látva, nem gondolhatunk másra, mint hogy Festetics már az intézmény alapításakor annak oktatását több irányban kívánta megindítani. Alapvetően mezőgazdasági szakiskola létrehozására gondolt, de ezt tágan értelmezve intézetének bizonyos alkalmazott természettudományi - mérnöki - ismeretek terjesztését is feladatául tűzte ki. Ebben az értelemben tehát a kor mérnök fogalma szerinti mérnökképzés is a Georgi- kon feladata lett, s igy Rausch szakértőként való felkérése már teljesen érthető. Ezt az állítást, legalábbis a Georglkon fennállásának első évtizedében nem lehet egyértelműen bizonyítani, mivel közismert, hogy a Georgikon un. Mémökiskolája csak 1808-ban létesült. Létrehozásának ténye azonban mégis a- látámasztani látszik az előző állítást.

A keszthelyi Georgikon

Magyarország második mezőgazdasági szakiskolája, a keszthelyi Georgikon 1797. július 1-én nyitotta meg kapuit. 245/ Témánk szempontjából a Georgikonnak csak azt a részlegét említjük meg, amely a műszaki szakemberek képzésével foglalkozott.

A Georgikon un. Mémökiskolája az 1808/09-es tanévben kéz-