Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 138 dett működni, néhány korábbi kezdeményezés után. A Mérnökiskola lényegében három irányban képzett műszaki szakembereket. Legalsó fokon uradalmi mesteremberek, középszinten földmérők, mig legfelsőbb szinten mérnökök képzése volt a célja. Kezdetben a mérnökhallgatók tanulmányi ideje három év, a földmérőké két esztendő volt. 1812 után a tanulmányi időt egyöntetűen két évben állapították meg. д mérnökhallgatók a fontosabb,

műszaki jellegű tárgyakat a főpraktikánsokkal együtt hallgatták, és jelentős gyakorlati kiképzésben is részesültek. A tantárgyak felsorolását olvasva valamennyi, az Institutumban oktatott tárggyal találkozhatunk, azaz elméletileg a Georgi- konban az Institutumhoz hasonló mérnökképzés folyt. Tudnunk kell azonban, hogy a Georgikon nemigen rendelkezett a mérnöki tudományokat színvonalasán oktatni képes tanári gárdával, másrészt a mérnökhallgatók száma is rendkívül csekély volt. Voltak olyan tanévek, amikor ilyen jellegű képzés nem is folyt 247/

az intézetben. " A Georgikonnak természetesen nem volt joga mérnöki oklevelek kiadására, ezért Festetics a tanfolyamot elvégző hallgatókat Pestre, azaz az Institutum Geometricumba küldte, ahol lehetőségük' nyilott a szigorlatok letétele után a mérnöki oklevél megszerzésére. 2zt8/ а XIX. sz. első felében így sajátos szakmai kapcsolat alakult ki a két szakoktatási intézmény között. A Georgikon mérnökképzése azonban csupán érdekes adalék a korabeli műszaki szakemberképzés történetéhez.

A század harmincas éveiben jelentkező "mérnök szükségletet" sokkal nagyobb intézmények sem elégíthették volna ki.

А XIX. sz. „második negyedében a keszthelyi intézet már