Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 111 lag kicsiny volt a lemorzsolódás, később ennek mértéke jelentősen növekedett. A táblázat az "évfolyamok" adatait összegezve tartalmazza. Sgy-két esetben külön-külön bontásban szerepelt az első és másodévesek számaránya is. A szórványos adatokból megállapítható volt, hogy a lemorzsolódás különösen az elsőéveseknél volt nagy, s akik közülük az első félévi vizsgákon túljutottak, nagyobbrészt már elvégezték az intézetet. A táblázat szemléletesen mutatja az intézet iránti érdeklődés a- lakulását. Az első fellendülés 1785-ig tant, és a hallgatói létszám ekkor olyan, maximumot ér el, amelyet a következő 50 évben az intézet nem tud megközelíteni. A minimum 1792-re e- sik, a már ismertetett okok következtében. Nem véletlen, hogy ekkor szállítják le az Institutum tahulmányi idejét is. A XXk. sz. első harmadában nagyjából egy szinten /20-30 körül/ mozgó hallgatói létszám 1835 után meredeken emelkedik, s rövid 5 év alatt a korábbi maximum dupláját éri el. A létszámemelkedés o- lyan nagy mértékű, hogy a Helytartótanács 1842-ben megszünteti a mérnöki ösztöndíjak folyósítását, feleslegessé válván a műszaki pályára való ösztönzés. д létszám gyors növekedése a reformkor politikai küzdelmeivel kapcsolatos. Az 1830-as é- vekben - amint erről részletesen szó lesz - a műszaki felsőoktatás ügye országos érdeklődés középpontjába kerül, s ez nyilván sokakban ébreszti fel az érdeklődést a mérnöki pálya iránt. Az 1840-42 közötti kisebb visszaesés után a hallgatók létszáma újból növekszik, egészen a szabadságharc időszakáig. Szén újabb növekedésének kétségtelenül oka volt a Petzelt profesz- szorsága alatti színvonalasabb, korszerűbb oktatás is. A sza
