Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

47

60. / így Vécsey Tamás /1875-1912/ a római jog, Pulszky Ágost

/1875-1894/ a jogbölcselet, Lechner Ágost/l869-19ol/a Közig- j°g> Földes Béla /1882-1892/ a statisztika, Grosschmid /Zsödög/ Béni /189о-1928/ a mag3rar magánjog, Hajnik Imre /1872-19о1/ a jogtörténet, Apáthy István /137о-1889/ a kereskedelmi és váltójog, Kerkápoly Károly /1868-1891/ a politika, Kautz Gyula /1867-1892/ a közgazdaságtan területén stb.

61. / Korszakunk elején a liberális jogi nézetek, illetve a

történeti jogi iskola sajátos hazai megjelenési formáinak befolyásáról beszélhetünk Karunk életében. Valamivel később a szociológiai irány és a pozitivizmus erőteljes á- ramlata öntötte el a jogtudományok egyes területeit. Számottevő tényezőkként hatottak továbbá a polgári nemzetideológia, a konzervativ-klerikális jogszemlélet, illetve a 19. század végén felfokozódó nacionalista áramlatok is.

62. / Jellemző, hogy az 1874:34.te. megjelenéséig az ügyvédvizsga letételéhez sem kellett jogi doktorátus.

63. / A művelődéspolitika szélesebb horizontját felismerő báró

Eötvös Loránd és Wlassics Gyula egyaránt helytelenítette azokat. Vö. Bckhart F.: i.m. /1936/ 572.p.

64. / E küzdelmeket elemzi Hártonffy K.: i.m. 31-32.pp.,

A sikertelen reformtörekvések irodalmából ld. Székely Ferenc: A jogi vizsgák reformja. Bp.l9o2. Berzeviczy Albert: Törvényjavaslat az elméleti jog- és államtudományi oktatásról. Bp.l9o5. Finkey Ferenc: Gróf Csáky Albin ötvenéves törvényjavaslata a jogi oktatás reformjáról.

Bp. 1944. stb.

65. / ld. a Tudományegyetemek és Jogakadémiák tanulmányi és

vizsgarendjéről szóló 128.ooo/l911. V.K.M.sz. rendelet alapján.

66. / Ilyen volt a jogbölcseleti szeminárium pl. amely Pikier

G;-..l_ vezetésével éveken át saját könyvtárát és lakását