Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

48

használta. Vö. E sorok Írójától. Egyetemtörténeti tanulmányok. Adalékok a modem felsőoktatási rendszerek kifejlődéséhez. Bp. 1973. 265-268.pp.

67. / Ezek között találjuk Földes Béla-féle nemzetgazdasági

szemináriumtól különvált statisztikai szemináriumot /Láng Lajos/, a Pikier Gyula által vezetett jogbölcseleti szemináriumot, a büntetőjogi /Eayer László/, a polgári perjogi, egyházjogi és közigazgatási jogi szemináriumokat.

68. / Csak példálózóan emlitve a jogbölcselet területén Pulszky

Ágost, Pikier Gyula, a büntetőjogi tudományok területén Balogh Jenő, Eayer László, Doleschay;A.lfréd, Angyal Pál, a római jog területén Vécsey Tamás, Hoffmann Pál, Szászy- Schwarcz Gusztáv, a közjogban Nagy Ernő, a magánjogban Grosschmid /Zsögöd/ Béni, a jogtörténetben Hajnik Imre, Király János és mások nevét, akik a tudományos eredmények területén is értékes előrehaladást tettek.

69. / E törekvésekről és az elérni kivánt eredményekről ld.

Szászy-Schwarcz Gusztáv: Parerga, Bp.1912. 215-216.pp.

70. / A fontos intézmény 19o5-től már használható állapotokat

képviselt, méltó rangra emelése azonban mind a mai napig Karunk egyik elsőrangú törekvése maradt.

71. / A budapesti és a kolozsvári Tudományegyetem már 188o-ban

csaknem egyhangúlag azon a nézeten volt, hogy a tudományos pályákra bocsájtást a nők számára is lehetővé kell tenni. "Azután, hogy 1895. november 18-án a Bölcsészettudományi és Orvostudományi Karok megnyíltak a nők előtt és igy a bölcsészet, orvosi és gyógyszerészeti pályákra való lépés megengedtetett, alig volt magyarázható a jog és államtudományi karok merev elzárkózása a női hallgatók előtt" /kiemelés tőlem/. Vö. Mártonffy Károly: Jogi oktatásunk *uj rendje. Klny. a "Városi Szemle" XXXII.évf.-ból. Bp.é.n. 4.p. Joggal irta a századfordulót követően Szászy Schv/arcz Gusztáv is, hogy "ha a nők történészek és bölcsészek lehetnek, az anyag természetében nincs ok, miért