Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)

- 16 ben jelentős szerepet szánt a jogi művelődés legfőbb intézményeinek is. így a Kar elsődleges feladatát a jó állami hivatalnokok nevelésében látta a jozefinista kormányzat. E célból a politikai-kamerális tudományos oktatását szélesítette, a magyar jog /a jus patrium/ elemzését pedig csökkenteni kivánta. /36/ A jogi képesítési követelmények szabályozása, az állami fogadalomtétel, illetve a "sub auspiciis regis" doktorálás lehetővé tétele stb. jelzik a felvilágosodott uralkodó racionális lépéseit a jogi művelődés területén. II. József valóban sokat tett a jogi műveltség terjesztése érdekében és az általa foganatosított intézkedések a jogászképzés domináns tényezőivé kivárták tenni az egyetemeket, visszaszoritva a felekezeti jogtanodákat. Ez utóbbi intézményeket bár rendeleti utón nem számolta fel, de a jogi vizsgák kivételére csak az egyetemeket jogosította fel. /37/ Talán az sem véletlen, hogy e korban lépték át nagyobb számban paraszti és polgári eredetű hallgatók is a Kar kapuját. /38/ E pozitiv lépések ellenére - főként a magyar magánjog és közjog szerepének csökkentése, valamint a németnyelvű hivatalnokképzéshez fűződő követelmények stb. - a magyar rendek heves ellenállását váltották ki. Ezt az ellenállást jelzi az 1790-91. évi országgyűlés fellépése a nemzeti szellemű jogi oktatás visszaállitása érdekében. A Kar a rendi reakció szűklátókörű törekvéseit - igy a Werbőczi Hármaskönyvéhez való puszta visszatérést és a jogi oktatás időtartamának csökkentését - visszautasitotta. /39/ Ennek ellenére a Kar é- letében újabb fordulat következett, amit a kormányzatnak a francia forradalomtól való félelme készitett elő. A reakciós irány felülkerekedését a jogi művelődés területén ösztönözte a magyar jakobinus mozgalom lelepleződése, amelynek szálai a liberális szellemű hallgatóság egy részénél is felismerhetők voltak. /4о/ Megindultak a fennálló rend számára veszélyes tanítások felszámolását szolgáló intézkedések, a tananyagokat szigorú cenzürának vetették alá és az uj müvek megjelenését a helytartótanács engedélyétől tették függővé. Egyidejűleg a Kart tették felelőssé a jogakadémiákon használt müvek bírálatáért. A jogi művelődést érintő nemzeti mozgalmak viszonylag