Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
- 17 haladó elegeként megemlíthető ugyanakkor, hogy az erőszakos németesítés visszahatásaként, ettől az időtől kezdve a végzett jogásztól megkövetelték a magyar nyelv tudását. _A tézisszerü megfogalmazásunk is jelzi, hogy a 18. század utolsó harmadában szerfelett bonyolult változások érlelődtek Egyetemünk történetében. Jogi művelődésünket is alapjaiban érintik ezek a változások, sőt a sikertelen reformtörekvések egynémelyike már a modem tudományosság kialakításának is eszközévé lehetett. Következésképpen ez a viszonylag rövid fejlődési alkorszakunk úgy a jozefinista reformok, mint a kamerali^tika hazai térhódítása szempontjából kiemelkedő je- jelentőségü lehet az előttünk álló feladatok megoldása során. A feudális jog művelésére rendelt egyetemi- jogi művelődés válsága Az Állam- és Jogtudományi Kar történetének második saeculumában újabb korszakot jelent a 19. század első fele, a- melyben a jogi művelődésünk területén a hanyatlás jelei kerültek felszínre. A kormányzat művelődéspolitikája már a 18. század utolsó éveiben megmerevedett, miután az a francia forradalom hatásától félve a fennálló viszonyok konzerválására törekedett. Ilyen körülmények között született az újabb egységes közoktatási szabályzat, amely 18o6-ban nyerte el a királyi jóváhagyást. /41/ А "II. Rafio Educatioíjs" cimen ismert tanügyi szabályzatok azonban eleve haladásellenes célkitűzésekkel keletkeztek. Ennek megfelelően az uj tanulmányi szervezet jogi művelődésünk, Karunk számára sem hozhatott előrehaladást. А "II. Ratio Educatioiis" ugyanis a jogi művelődés alaptételévé emelte a felvilágosodás és a forradalmi eszmék térhódításának feltartóztatását, a konzervativizmust és általában az elavult feudális jogrend uralmának megőrzését. így a műveletlen rendi, nemesi reakció igényét kielégítve leszállították a jogi felsőoktatás idejét, ami egyben lehetetlenné tette az újonnan elfogadott magyar közjog, kereskedelmi és váltójog, a hübérjog, illetve a bányajog eredményes oktatását. Egyetemi jogi művelődésünk pedig
